Továbbra is kényszerpihi + egy kis Balaton!
Az utóbbi egy hetet is nagyrészt pihenéssel töltöttem, persze könnyed bringázások mellett, de a Balaton Bike Fest-re is lelátogattam, mivel az öcsém, Olivér is indult rajta.
Szóval elég eseménytele
nül telt a múlt hét, leszámítva a hétvégét. Csak némi bicózás és pihenés volt a program, viszont már teljesen 100%-nak érzem magam, szóval egyre nehezebb visszafognom magam, de amíg nem kapok zöld jelzést az orvosoktól, a fogamat összeszorítva, de pihenek
. Nem is gondoltam, hogy ez ilyen nehéz
… Azt hiszem meg is próbálok korábbi időpontot szerezni egy új vérvételre biztos, ami biztos.
A hétvégén annak ellenére, hogy én nem indultam, ott voltam a Balaton Bike Fest-en, mivel a kisöcsém, Olivér is rajthoz állt U17-es kategóriában. Most én voltam a segítő… Kicsit furcsa volt a frissítő zónában állni…
Olinak sajnos nem sikerült a legjobban a verseny, mivel előző este még a nyolcadikos bankettja volt, meg technikai problémája is akadt, de végig küzdötte a versenyt, így kicsit fáradtan is a 35 fokban (ezúttal a képen is ő látható).
Amit némileg botrányosnak tartok az, hogy a gyerekektől a szervezőknek volt képük 6000 forintos nevezési díjat az XC versenyre… Erre nem is tudom, mit lehet mondani, mivel ezért szinte semmit nem kaptak… Ráadásul az eredménylista még mindig nincs. A 6000 forintos nevezési díj még felnőttben is borsos, de a gyerekeknek (Pl. egy Bundesliga futamra a nevezés felnőttben 9 euró,)…
Az elit versenyt egyébkén Buruczki Szilárd nyert, illetve Juhász Zsolti lett a harmadik, ha csak a magyar szempontból nézem. Nekik külön gratulálok, mert ezek a pontok jól jönnek már az olimpiai kvalifikációhoz!
A szombat éjszakát is még lent t
öltöttük a Balcsin, kis családommal, kihasználva a kánikulát, strandoltunk egy keveset. Mondjuk a meleget sikerült igen jól kihasználni… Éjszaka még a szálláson (tetőtérben) is olyan meleg volt, hogy nem tudtam megmaradni. Először Anyu döntött úgy, hogy nem bírja tovább és lemegy majd én is erre a döntésre jutottam. Végül a szabad ég alatt, napozóágyakon aludtunk, miután a házigazdánk megkínált egy pohár, házi borral…
Ez a kis kiruccanás is jót tett, mert nagyon jól éreztük magunkat. Ez is segít feltöltődni.
A héten még Oli ballagására voltunk hivatalosak. Én is ebbe a suliba jártam, tiszta nosztalgikus érzésem volt, beugrottak a régi emlékek. Szerettem oda járni… Persze a ballagás után összejöttünk még páran nálunk egy „állófogadásra”, hogy megegyük többek között azt a tuti cukormentes citromtortát, amit Jucusom készített.
Ismételten köszönöm a mindenkinek a jókívánságokat, ígérem, megpróbálok mielőbb meggyógyulni!
Most pedig folytatom a megerőltető pihenést
…
